Mi inspirált arra, hogy elkezdj sportolni?

Négyéves koromban kezdtem el focizni. Édesapám professzionális labdarúgó volt Magyarországon, és kisgyerekként az edzései után mindig vele játszottam. Bizonyos értelemben mondhatni, hogy belebolondultam ebbe a sportba.

Mik a jövőbeli céljaid, mind a sportban, mind azon túl (az Egyesült Államokban és utána)?

2023 decemberében diplomáztam a Saint Louis University-n Business Technology Management szakon. A célom az volt, hogy találjak egy jó állást az Egyesült Államokban, és ezt szerencsére sikerült is elérnem. Jelenleg adatelemzőként dolgozom egy pénzügyi vagyonkezelő cégnél. A célom az, hogy az OPT-időszakom lejárta után is az Egyesült Államokban éljek.

Mennyire támogatta a családod a döntésedet, hogy külföldön tanulj és sportolj?

Az ötlet, hogy egy amerikai egyetemre járjak, valójában a szüleimtől származott. Középiskola után tudtam, hogy a legmagasabb szinten szeretném folytatni mind a tanulmányaimat, mind a labdarúgó karrieremet, de azt is tudtam, hogy Magyarországon nehéz lenne sikeresen összeegyeztetni a kettőt. Ekkor javasolták a szüleim, hogy próbáljak szerencsét az Egyesült Államokban, ahol az egyetemi sportnak nagy és büszke hagyománya van.

Szerencsére az első naptól kezdve imádtam ezt a kalandot, és hihetetlenül hálás vagyok a szüleimnek, amiért mindig mögöttem álltak, és mindenben támogattak.

Mit szeretsz a legjobban Amerikában?

Szeretem az emberek pozitív hozzáállását és nyitottságát. Természetesen ez attól is függ, hogy az ország melyik részén tartózkodsz, de itt Közép-Nyugaton ezek a tulajdonságok nagyon kiemelkednek, és azt hiszem, ez az egyik oka annak, hogy a diploma megszerzése után is itt akartam maradni.

Véleményed szerint mik az amerikai egyetemi élet előnyei és kihívásai?

Imádom a felejthetetlen élményeket, amelyeket az egyetemi élet nyújt. Tényleg olyan érzés, mintha egy filmben élnék. Az angol nyelv tökéletes elsajátítása mellett az egyik legnagyobb előny a kiépített kapcsolatrendszer.

Személy szerint nekem nem volt sok kihívásom – soha nem éreztem honvágyat –, de az időbeosztás mindenképpen nehéz lehet. Diáksportolóként rendkívül sűrű az időbeosztásod, ezért meg kell tanulnod beosztani az idődet annak érdekében, hogy a pályán és az osztályteremben is a legjobb formádat tudd nyújtani.

Mit csinálsz az iskolán és a sporton kívül?

Körülbelül egy éve kezdtem el golfozni, és teljesen odáig vagyok érte. Amikor van néhány szabad órám, megpróbálok kimenni a golfpályára vagy a gyakorlópályára gyakorolni. Ezenkívül nagyon szeretek utazni az Egyesült Államokban és új városokat felfedezni.

Hogyan nézett ki a napi rutinod?

Az egyetemi évek alatt minden reggel 7:00 órakor keltem, ettem egy gyors tízórait, majd 7:45-kor mentem a csapat erőnléti edzésére, amit 8:45-kor követett a csapatedzés.

Ha volt időm, igyekeztem elintézni néhány dolgot az órák előtt. Ebéd után az első órám általában 12:00 órakor kezdődött. Általában 15:00–16:00 óra körül végeztem a tanórákkal, az időbeosztásomtól függően. Körülbelül 16:00 és 19:00 óra között a házi feladatot írtam vagy a vizsgákra tanultam, 19:00 és 21:00 óra között pedig vagy vacsoráztam, vagy csapatmegbeszéléseken vettem részt.

Miben különböznek a kinti edzések a magyarországiaktól?

Mivel az NCAA labdarúgó-szezon augusztus közepétől decemberig tart, a szezon közbeni edzések rendkívül specifikusak. Három-négynaponta játszunk meccset, így az edzések az ellenfelek elemzésére és a játéktervünk előkészítésére összpontosítanak.

A tavaszi szezonban a hangsúly a fizikai fejlődésre tolódik át. Sok erőnléti és kondicionáló edzést végzünk, futóedzésekkel kiegészítve. Sajnos tavasszal mindössze öt mérkőzésünk van, míg ősszel általában 18-25 mérkőzést játszunk.

Miben más az étkezés ahhoz képest, amit itthon megszoktál?

Az USA-ban az emberek általában korábban vacsoráznak, mint nálunk Magyarországon, de az étkezési szokásaim nem sokat változtak. Szerencsére az egyetemem minden nap biztosított reggelit, ebédet és vacsorát, ami óriási segítség volt.

Mi volt az eddigi legnagyobb futballélményed? Mire vagy a legbüszkébb?

Szerencsés voltam, hogy karrierem során sok nagyszerű élményben volt részem, de az egyik legkülönlegesebb emlékem az első évemben volt a Saint Louis University-n, amikor veretlenül nyertük meg a konferenciabajnokságot. Abban a szezonban a csapat harmadik legeredményesebb játékosaként végeztem.

Megdöntöttük az egyetem nézőszám-rekordját is, többször is több mint 8 000 szurkoló előtt játszottunk. Sajnos az NCAA Elite Eight-ben kikaptunk a későbbi országos bajnoktól. A következő évben azonban sikeresen megvédtük konferenciabajnoki címünket.

Mit tanácsolsz azoknak a fiatal sportolóknak, akik ezen az úton gondolkodnak?

Vágjatok bele! Hazajönni bármikor lehet, de az ilyen lehetőségek nem adódnak túl gyakran az életben.

Hogy boldogultál az angollal a kiutazáskor?

Körülbelül egy-két hónapba telt, mire felvettem a ritmust, de szerencsére az egyetem minden lehetséges módon támogatott. Emlékszem, az elején minden egyes szót ki kellett keresnem a szótárból, amit nem értettem, csak azért, hogy meg tudjam tanulni a tananyagot.

Volt lehetőséged az egyetemen belül dolgozni? Ha igen, milyen tapasztalataid voltak?

Igen. A COVID-időszak alatt az egyetem rekreációs központjában dolgoztam. Szuper tapasztalat volt, és sok nagyszerű embert ismertem meg ez idő alatt.

Mennyire volt nehéz a beilleszkedés?

A beilleszkedés nagyon könnyű volt számomra. Az emberek gyorsan befogadtak, ami sokkal gördülékenyebbé tette a teljes átmenetet.

Sikerült szakmai és baráti kapcsolatokat építened? Mennyire tartod fontosnak a kapcsolatépítést?

Igen, szerencsére sikerült. Úgy gondolom, manapság az egyik legfontosabb dolog a stabil kapcsolatrendszer. Minél több embert ismersz, annál több lehetőséged lesz az életben.

Szerinted létezik az úgynevezett „amerikai életérzés”? Ha igen, miben más, mint az itthoni lét?

Ezt a kifejezést korábban még sosem hallottam, de azt gondolom, hogy az amerikai életmód sokkal lazább és talán boldogabb is, mint amit otthon tapasztaltam.

Mit gondolsz, a kint töltött évek hogyan formálták a személyiségedet?

Mindenképpen boldogabbá és pozitívabbá tettek. Előtte is boldog voltam, de az, hogy itt élek, megtanított arra, hogy ne rágódjak a kis dolgokon, és mindig minden helyzetben a pozitív oldalt keressem.

Megfordult a fejedben, hogy a tanulmányaid befejeztével kint maradj az USA-ban?

Abszolút. Mindenképpen hosszú távon szeretnék az Egyesült Államokban maradni.