Milyen sportágban versenyzel, és melyik amerikai egyetemre nyertél felvételt?

Atlétikában versenyzem az Aplast–Ikarus BSE Atlétikai Club színeiben. Sportpályafutásom kezdeti évei után ifj. Tomhauser István, majd később Budai Tamás volt az edzőm. Felvételt a Dodge City Community College-ba nyertem.

Mikor és hogyan fogalmazódott meg benned először a gondolat, hogy az Egyesült Államokban tanulj?

Mindössze tízéves voltam, amikor elkezdtem atlétikázni, és emlékszem, arra gondoltam, milyen csodálatos lenne, ha a sport egyszer eljuttatna egy amerikai egyetemre – de akkoriban ez még csak egy elérhetetlen álomnak tűnt. Két évvel ezelőtt végül elhatároztam, hogy valóra váltom ezt az álmot, mert teljesen lenyűgözött minden, amit az amerikai egyetemi életről hallottam.

Mit éreztél, amikor megtudtad, hogy felvételt nyertél?

Természetesen hihetetlenül boldog voltam, amikor kiderült, hogy felvettek. Ugyanakkor nem ért váratlanul, mivel a folyamat során végig rendszeres kapcsolatban álltam az edzővel. Rengeteget segített nekem abban, hogy a lehető legjobb ösztöndíjas ajánlatot kapjam meg.

Mi a legnagyobb célod az Egyesült Államokban sportolóként és emberként?

Sportolóként a legnagyobb célom az, hogy bizonyítsak – megdöntsem az egyéni csúcsaimat, és folyamatosan feszegessem a saját határaimat. Emellett szeretnék az egyetemi csapatom meghatározó tagjává válni, és jó eredményeket elérni a főiskolai versenyeken.

Reálisan látom a céljaimat. Valószínűleg nem lesz belőlem válogatott szintű atléta, de ezt nem is várják el tőlem. Tudom, hogy a saját szintemen is értékes tagja lehetek a csapatomnak.

Emberként szeretnék kilépni a komfortzónámból, önállóbbá válni, és minél több új dolgot megtapasztalni.

Mit tanácsolnál azoknak a sportolóknak, akik azon gondolkodnak, hogy sportösztöndíjjal az Egyesült Államokba menjenek?

Bár én magam is még csak most kezdem ezt az utat, mindenképpen arra biztatnék másokat, hogy vágjanak bele. Ez egy egyszeri, vissza nem térő lehetőség az életben, tele hihetetlen esélyekkel, amit kár lenne kihagyni. Ha valakiben már megfogalmazódott a vágy, szerintem tegye meg ezt a lépést – ez egy olyan kaland, amit soha nem fog megbánni.

Kinek volt a legnagyobb szerepe a sikereidben?

A sportsikereimet elsősorban az edzőmnek köszönhetem, aki évek óta türelmesen és elkötelezetten dolgozik velem. Az edzőpartnereim is rengeteget jelentettek nekem. Mindig mellettem álltak – nemcsak a versenyeken, hanem a legnehezebb edzéseken is –, támogattak, biztattak és segítettek, amikor csak szükségem volt rá.

Ugyanilyen hálás vagyok a családomnak, különösen az édesapámnak. Nyolc-tíz éven keresztül szinte minden edzésre elvitt, majdnem minden versenyemen ott volt, és mindent megtett azért, hogy a lehető legjobb sportoló válhasson belőlem. Emellett az egyetemi jelentkezési folyamatban is hatalmas szerepet vállalt, rengeteg terhet levéve a vállamról.

Miért ajánlanád a Study N Sportot más fiatal sportolóknak?

Tiszta szívből ajánlom a Study N Sportot minden sportolónak, mert hihetetlenül megkönnyítik az egész folyamatot. Lehetővé tették számomra, hogy a tanulmányaimra és az edzéseimre koncentráljak, miközben ők intézték a részleteket. Rengeteg időt spóroltak meg nekem azzal, hogy minden szükséges információt megadtak, és csak olyan egyetemi edzőkkel kötöttek össze, akik valóban érdeklődtek irántam. A vízumügyintézés során is végig támogattak, ami különösen értékes volt, hiszen az összes papírmunka önálló kitöltése órákat vett volna igénybe.

Mit vársz a legjobban az Egyesült Államokban a sporton kívül?

Őszintén szólva nem tudnék egyetlen dolgot kiemelni, mert az egész kinti létet nagyon várom. Kíváncsi vagyok, milyen lesz összeegyeztetni a tanulást és a sportot az USA-ban, megtapasztalni az egyetemi kampuszok életét, és felfedezni, milyen is ott a valóságban a hétköznapi élet. Emellett nagyon várom már a nagy egyetemi bajnokságokon való versenyzést is.